FN Blog / HotelHandicap / Önök kérték...
Nyomtatás Betűméret
Önök kérték... 2011-04-11 20:54:12
Ki minősül megváltozott munkaképességűnek? Vigyázat! Tömény, jogszabályok csak saját felelősségre:-))

 

Megváltozott munkaképesség és fogyatékossági csoportok 19..  

 

Vajon ki minősül fogyatékosnak? Mi a különbség fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyek között? Sok olyan kérdés, mely kimaradt a mi oktatásunkból. Nem is messze tőlünk a sokat emlegetett Ausztriában teljesen természetes, hogy már az általános iskola elején megismerkednek a tanulók a jelnyelvvel és a fogyatékkal, élő szokásaival. Természetes az, hogy valaki felszáll a buszra kerekesszékkel, bárhol el tudja intézni ügyeit, egyszerűen. Itt most lehetne megemlíteni okokat és magyarázatot találni, de helyette inkább röviden pótolnám ezeket, az alapokat.

 

Kezdetnek legyen itt rögtön egy jogszabály támpontként:

1998. évi XXVI. törvény

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - a következő törvényt alkotja…”

 

Kik a fogyatékkal élők:

4. § E törvény alkalmazásában

a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során;

b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése;

 

 

19..  1998. évi XXVI. Törvény  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

 

 

Ebből persze nem derült ki sok , nézzük röviden milyen csoportjai vannak a fogyatékkal élőknek:

 

1.)Mozgásszervi  fogyatékkal élők  ( enyhe vagy súlyos )

 

2.)Látás fogyatékkal élők ( vak és gyengén látó)

 

3.)Hallási fogyatékkal élők ( Siket és nagyothalló )

 

4.)Értelmi fogyatékkal élők ( Enyhe –középsúlyos-súlyos )

 

5.)Halmozottan fogyatékkal élők ( Siket és vak, siket és mozgássérült, siket és értelmi fogyatékos)

 

6.)Autisták

 

7.) Nem tartozik szorosan ide, de én sajátosan ide sorolnám még a pszichés-mentális problémákkal küzdő embertársainkat is!

 

Nagyon fontos, hogy tisztába legyünk a csoportokkal és elnevezésekkel. Kezdetnek fontosnak tartanák néhány alapszabályt megemlíteni. Legfontosabb, hogy ők is ugyanolyan hasznos tagjai a társadalomnak, mint bárki más. A fogyatékos szó, melyet a jogszabály is használ nem mindig szerencsés, hiszen mivel vagyunk mi többek? Ki az aki azt állíthatja magáról tökéletes? Tapasztalatom szerint célszerűbb más elnevezést használni, és mint embertársainkat említeni őket. Maguk az érintettek sem szeretik ezt a szót!

 

Megváltozott munkaképességű személy és fogyatékkal élő: 20..  

Ebben az esetben a 177/2005.IX.2.) Korm. rendelet 2. § (1) e) pontjából kell kiindulnunk. E szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha
• a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy
• a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvos szakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy
• az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

 

20.  Bujdosó Balázs - Kemény Ferenc: Fogyatékosság és rehabilitáció 2008 (Flaccus kiadó)  5.o.-25.o

• az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy
• a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy
• az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
• külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
• siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy
• a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy
• az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy
• az előzőekben meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg ugyan, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

 

A fenti jogszabályból is látható, hogy megváltozott munkaképességet, egy objektív számhoz, a munkaképesség % viszonyához igazítják. Lényeges ebben az esetben is, hogy nem azt vizsgálják, amely képesség megmaradt, hanem azt ami elveszett. Lényeges megkülönböztetni a fogyatékkal élőt a megváltozott munkaképességűtől. A megváltozott munkaképességűnek, a munkaképessége valamely ok miatt változott (pld. Belgyógyászati problémák stb.), míg a fogyatékkal élőesetében valamely szerve, testrésze hiányzik vagy születése, vagy huzamosabb ideje. Fontos, hogy nem minden megváltozott munkaképességű személy fogyatékkal élő! Szintén sokan hibásan használják a csökkent munkaképesség kifejezést, mely teljesen hibás, sértő és szakmailag is rossz!        

 

 

 

IV. Esélyegyenlőségi és fogyatékos ügyi jogszabályok: 21..  .  

 

A fogyatékkal élők jogait és foglakoztatását a következő törvény szabályozza Magyarországon, melynek főbb elemi felsorolás szinten:

 

21..Bujdosó Balázs - Kemény Ferenc: Fogyatékosság és rehabilitáció 2008 (Flaccus kiadó)  28.o.-45.o

 

1998. évi XXVI. törvény

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(A törvény céljaAlapelvek - Értelmező rendelkezések)

II. Fejezet

A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK

(KörnyezetKommunikáció - Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésKözlekedés - Támogató szolgálat, segédeszköz)

III. Fejezet

AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI

(Egészségügy - Oktatás, képzés-  Foglalkoztatás – Lakóhely - Kultúra, sport)

IV. Fejezet

A REHABILITÁCIÓ

(A rehabilitációhoz való jog - A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás)

V. Fejezet

A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

(A jogosult kör meghatározása -A fogyatékossági támogatás mértéke-

Hatásköri, eljárási szabályok - A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése -A nyilvántartásra, adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

VI. Fejezet

ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI TANÁCS

VII. Fejezet

ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM

VIII. Fejezet

A FOGYATÉKOSOKAT MEGILLETŐ JOGOK VÉDELME, TOVÁBBÁ A TÖRVÉNYBŐL FAKADÓ FELADATOK KÖTELEZETTJE

Záró rendelkezések

 

Talán az egyik legfontosabb része a jogszabálynak az Európai uniós jogszabályok felsorolása, melyet átvettük a mi is. Ebből is látszik, hogy a CSR részen felsorolásra került jogszabályok és a uniós direktívák milyen komoly hasonlóságot mutatnak! Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:  

 

31. § 22.

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk

 

22.European Commission: Regional Policy of the European Union, European Com­munities. Luxemburg, 2003.

 

 

(1) bekezdés d) pont és 21. cikk,

32. § (1) E törvény 29. §-a a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény 15-16. §-ai a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálják.

 

 

Alapvetőemberi jogok a világban a fogyatékkal élők védelmére: 23.

 

  • 1948. december 10: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ Közgyűlése) 24.
  • minden ember szabad és egyenlő a méltóságban és jogokban;
  • számos cikkelye említi a foglalkoztatást: a szociális biztonsághoz valójog vonatkozásában, a munkához valójog, szabad munkaválasztás, egyenlőmunkáért egyenlőbért területén;
  • a 26. cikk az oktatáshoz valójogra tér ki, mely szerit a magasabb szintű oktatás egyaránt elérhető legyen mindenki számára;
  • 1950-ben Európa Tanácsnak Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, ún. Római szerződése
  • Polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezmény
  • A Gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezmény
  • Nyilatkozat a társadalmi haladásról és fejlődésről
  • Nyilatkozat az értelmi fogyatékos személyek jogairól
  • Fogyatékossággal élőemberek esélyegyenlőségének alapvetőszabályai
  • Egyezmény a társadalombiztosítás minimális normáiról (ILO dokumentumok)
  • Az első ILO ajánlás a szakmai rehabilitációról
  • Az ILO 111. számú egyezménye és ajánlása a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredőhátrányos megkülönböztetésről
  • 128. sz. (1967) a rokkantsági, öregségi és hátra maradt családtagok járadékáról szólóegyezmény
  • Az emberi erőforrások fejlesztéséről szóló1975. évi (142.sz.) egyezmény
  • A fogyatékosság kezelésével kapcsolatos munkahelyi gyakorlat
  • Amszterdami Szerződés
  • Az Európai Unió Tanácsa 2000. november 27-i 2000/78/EK Irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlőbánásmód általános kereteinek létrehozásáról
  • Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája
  • Madridi Nyilatkozat
  • Fogyatékossággal élőemberek esélyegyenlősége: Európai Cselekvési Terv
  • A második fázis főterületei (2006-2007)

 

23. Fábián Gyula: A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA  1.o..-12.o.

24. Blahó András : Az ENSZ és a világproblémák (Kossuth)

 

A DAP következőkét fázisának a középpontjában a fogyatékos személyek aktív befogadása áll.  Az alábbi prioritások szerint a fogyatékos emberek független életvitelét támogatják:

a.)Tevékenység ösztönzése: Ösztönözni fogják azokat a stratégiákat, amelyek célja a fogyatékossá vált emberek adaptálása és újra-integrálása a munka világába. b.)Támogatják a rehabilitációs szolgáltatásokat, a személyre szabott egyéni segítségnyújtást és a fizetett munkát.

c.)Hozzáférés elősegítése a minőségi támogató és gondozószolgáltatásokhoz

Az árúk és szolgáltatások hozzáférhetőségének az elősegítése

A DAP második szakaszára kitűzött új akciók ösztönzik a tevékenységet, előmozdítják a társadalmi szolgáltatásokhoz valóhozzáférést, miközben támogatják a hozzáférhető árukat és szolgáltatásokat.

 

A fenti jogszabályok nagyon fontos szerepet szánnak a fogyatékkal élők foglakoztatásának is! Sajnos a blog terjedelme nem engedi meg, hogy ezeket egyenként bemutathassam!

A fenti unió jogszabályok mellett fontos szerepet tulajdonítanak világszerte az USA 1993. hatályba lépett  ADA (Americans with Disabilities Act) törvénynek is! A fenti törvényt sokan az európai unió által is példa értékűnek tartják! Bár véleményem szerint ez nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen köztudott, hogy a Madridi nyilatkozat is nagyon fontos tevékenység ösztönző lépéseket tett! Nem szabad elfeledkeznünk a DAP-ról (fogyatékkal élők foglakoztatási terve) sem, mely hasonlóan komoly és átgondolt, mint a az USA 1993. ADA törvénye. A fentiek ismeretében megállapítható, hogy az uniós és magyar jogszabályok megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak, kidolgozottságuk pedig sokkal precízebb, mint a más országokban található aktuális jogszabályok.

 

 


Cimkék:
15 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

7. Maci 2012-03-01 08:47:56
-Sajnos a Magyar Kormány Tvr.-el gyógyít.-Szerintem ezt az orvosokra kellene bízni.-Akinek van pénze,még ma is kaphat rokkantsági,vagy nem rehabilitálható minősítést,akinek nincs pénze az rehabilitálható minősítést....hat.-Javaslom a betegeknek kezeltessék magukat,vagy legalább járjanak olyan orvoshoz(maszekon,vagy olyan háziorvoshoz)kik az ORSZI-bizotságában,tevékenykednek,vagy ott dolgoznak.-Egy szegedi orvos(hölgynek)javaslom,részletesen nézze át a szakorvosok,korházak által kiállított,(a beteg)zárójelentéseiket,ne csak a háziorvos összesítését nézze át.(Szegeden)
6. őszikék 2011-05-04 06:18:24
A crohn beteg minek számít? 33 éves technikus végzettségü fiam ebben szenved. Nem tud dolgozni, mert bármelyik pillanatban Wc-re kell mennie, ami nincs mindig elérhető közelségben. Lassan lejár a munkanélküli ellátása, itthon végezhető munkát keresünk. Kérem segítsen valaki!
5. barna péter 2011-04-16 12:41:40
Amellett, hogy egyetértek, kérdezni szeretnék, elsősorban a blog elindítójától. Van-e valamilyen konkrét jogszabályi rendelkezés a fogyatékkal élők esetleges nyugdíj korkedvezményéről ?? Én mozgássérült vagyok, egyik lábam rövidebb, lényegesen gyengébb, de 38 éve "teljes értékű" munkát végzek. Lehet, hogy csak én érzem így, de igazságtalannak tartom, hogy lényegesen nehezebb körülmények között ugyanannyit kelljen dolgozni, mint egy "egészséges" embernek... Ha valakinek van valamilyen információja, kérem írjon a barnapet@gmail.com címre.
4. Batisz Ildikó 2011-04-15 08:42:41
De hol vannak a munkahelyek, ahol tudnának dolgozni? Előbb azokat kéne megteremteni, na és a diszkrimináció, hogy pl. egy 48 éves férfi már "öregnek" számít, senki nem alkalmazza. Én csak azt kívánom, hogy akik ezeket a törvényeket kitalálják ők is éljenek meg munkanélküli, szociális vagy rokkant nyugdíjból. Az összes vezetőnknek - 2o év óta - elvenném minden pénzbeni vagyonát, megtarthatja a házát, lakását, autóját és éljenek meg a fent nevezett összegekből. Undorító, szemét csürhe.Elkeserítő, hogy még mindig csak tűr a nép. El kell őket zavarni közmunkára, pl. csákányozni,nyáron 4o fokban aszfaltozni, stb.
3. békés gábor 2011-04-15 04:49:58
OKÉ,hogy nekünk is dolgozni kell képesség szerint, de nem az ép, 100 kilós telivér segélyes betőrökön kéne a dolgoztatást kezdeni?
2. Stefánné Bárácz ágota 2011-04-14 12:47:33
Gyerekkorom óta egyszemmel látok,a másik is sokat romlott + 4 -es erre azt mondják minden alkalommal ez nem fogyaték 40 felett természetes.Annak az embernek kívánom ezt aki a törvényt hozta éljen így,ezzért nem jár támogatás de még a leszázalékolásnál is nagyon keveset,hát szerintük ez így természetes.
    1 2    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Lehet kicsit más? A hotel, ahol minden vendég egyformán kedves, a gondoskodás öt csillagos és ahol a munkavállalóknak van szükségük akadálymentesítésre.

Blogger

Név:
Életkor:
Foglalkozás:
Érdeklődési kör:
Egyéb:

Keresés

Blogértesítő - HotelHandicap

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés