FN Blog / HotelHandicap / Egy szomorú történet
Nyomtatás Betűméret
Egy szomorú történet 2011-08-08 20:43:08
Egy történet arról, miként lehet évek munkáját tönkretenni. Történet arról, a „kollégáról” és „vezetőről” akinek elfelejtették megtanítani, milyen értelmi sérültekkel dolgozni. Történet az emberi butaságról, és azokról, akiket nem fogunk soha, kollégának tekinteni. Vajon fontosabb embernek lenni, mint a profitot hajszolni?

 

Ez a történet egy enyhén értelmi sérült lányról szól, akit szeretett volna, olyan „vendéglátós” szakmát tanulni, ahol fogyatékossága miatt, nem kerülhet hátrányba.  Miután elvégezte az alapfokú tanulmányait, beiratkozott, egy normál szakmunkásképző iskolába. Érdekes módon tőlünk nyugatra, valamiért sokkal toleránsabbak lettek volna osztálytársai.  De itthon, ez nem így volt. Mivel lassabban dolgozott, nehezebb tanul, csúfolták, és viszonylag hamar világossá vált, ez nem az ő iskolája. Szerencsére sikerült viszonylag hamar találni, egy speciális iskolát, ahol hozzá hasonló hátrányos helyzetűeket oktattak. Egyfajta védett iskola, ugyan távol a társadalomtól, de legalább nem bántották. Mint mindenhol, itt is szükséges volt, gyakorlati helyet találni számára. Mondanom sem kell, nem kapkodtak érte sok helyen. Szülei egyik szállodából a másikba jártak, próbáltak mindent, hogy helyet találjanak neki.  Sejtik nem sokan akarták alkalmazni őt.  Szerencsére találtak, egy olyan vezetőt, aki azt gondolta, ha nem is gyors, de jóindulatú, nekem nem kerül semmibe, mi baj lehetne. Persze azért ez nem volt ilyen egyszerű, hiszen néha bizony kétszer is el kellett mondani neki dolgokat, de megcsinálta örömmel. Nem kérték, de ha látta munka van örömmel maradt. Szép lassan kezdett helyreállni az önbizalma és a hite. Mint a mesékben, vezetőváltás történt. Megérkezett az új vezető, akik soha életében nem dolgozott fogyatékkal élő kollégákkal.  Persze mondhatnánk, vannak alapvető emberi tulajdonságok mindenkiben, de benne nem volt.  Sajnos, elve nem hitt abban, hogy ezek az emberek is értékesek. Számára csak az egészségesek voltak elfogadhatóak, hiszen csak azok termelnek profitot! Szegény kis lány eleve szálka volt, a szemében. Tudatlanságát, ostoba tréfákkal próbálta palástolni. Rendszeresen azzal nyaggatta, miért nincs barátja ennyi idősen?  Hogy lehet valakinek így élnie? A többi alkalmazottal, rendszeresen viccelődött vele, úgy gondolta, ezzel jó színben tűnhet fel. Szegény kislány, párnap után sírva ment haza. Kérte szüleit vigyék el innét, mert ezt ő nem bírja tovább. Több év munkáját sikerült egy pillanat alatt lerombolnia. Vajon érte e ennyit ez?  Anyagilag semmiképpen, emberileg pedig biztosan nem! A válaszok mindig kéznél vannak, ha megfelelően kérdezünk! Maguk szerint vajon dolgozik, ez a vezető a mai napig?        


Cimkék:
32 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

8. ditke 2011-09-09 12:45:25
én ledolgoztam 36évet hallási fogyatékos vagyok munkámbol kifolyolag nemmindig értemmeg elsőre mit mondanak sajnos én is tapasztalom az emberek reacioját nem aztnézik hogy azember egész életében hasznos tagja volt a társadalomnak hanemmondják nemis érdemes vele beszélgetni hisz ugysem érti meg,sajnos ez egy rossz emberi tulajdonság amit sose növünk ki!
7. Isnyu 2011-08-10 17:20:41
Respect Micimami!
6. Ildi 2011-08-10 08:57:50
Sajnos minden emberrel aki "más, mint a többi" hasonló történik. Bárkivel aki több törődést, odafigyelést igényel így bánunk - mi emberek, tisztelet a kivételnek! pedig sokan lehetnének hasznos tagjai a társadalomnak, csak a rohanó világban nem érünk rá foglalkozni velük. Pedig megéri, hiszen ők is ugyanolyan emberek, mint mi. Ráadásul soha nem tudhatjuk, hogy baleset, betegség következtében mikor leszünk mi is "mások"!
5. Micimami 2011-08-09 19:00:42
Jellemző!
Nekem nevelt lányom értelmi sérült, alkoholista szülők gyereke..
még a saját anyám is ki volt akadva, hogy ennyire nem vagyok normális, más hülye gyerekét..
Dolgoztam ápolónőkén elme szociális otthonban, ahova egy leégett szoc. otthonból hoztak fogyatékos "gyerekeket"...még a főnővér is ámuldozott, hogy én önként jelentkeztem az osztályra dolgozni..és sikerült gyűjtenem normális kolléganőket, akik csak részben önként jöttek..
pár hónap múlva minket irigyelt mindenki, mert, hogy milyen jó velük lenni..
és, hát azt, hogy 5 dkg (őszinte)szeretetért 5 kg-nyit kaptunk vissza, az csak melléktermék volt..:))
Hogy a süketnéma Klárit, akit az előző otthonban semmibe vettek,nem csinált semmit, csak ült a székén és nézett ki a fejéből, meg rikoltozott,sikerült megtanítani kötni-horgolni-hímezni, rajzolni, kommunikálni...
mindezt kézzel lábbal, szeretettel
Azóta is dolgozik a konyhán, és nincs neki lehetetlen.::))
Ja, és pl. a buszon egy átlagos napon több értelmi-érzelmi fogyatékossal találkozunk, mint egészséges értelművel, lelkűvel.::(( csak épp nincs róla papírjuk..:((
4. Aninagyi 2011-08-09 12:57:04
Sajnos, mindennapi történet azok számára akik valamilyen fogyatékkal élnek.Amit évtizedek alatt felépített a társadalom hogy a fogyatékosokat integrálja, a jelenlegi kommunikáció egy vonással erodálta.Az emberek egy része elhitte, ha ezeket az embereket kilöki magából, megoldódik minden probléma, eljön a Kánaán. Szégyen ami ma Mo-n történik toleranciából megbuktunk.
3. Welcker Brigi 2011-08-09 07:30:19
Sajnálatos történet, de itthon nap mint nap szembesül az ember ilyen felfogásokkal, emberhez nem méltó bánásmódokkal (értelmi,de testi fogyatékkal élőkkel szemben is). Hány életet, családot rombolnak azzal szét? Erről nincs statisztika! Évtizedek kellenének ennek magváltoztatásához, szemléletváltáshoz, integrációhoz - de csak egyre rosszabb lesz, hiszen fejről bűzlik a hal, és mostanság a hatalmon lévők, mintha egyre inkább "társadalmi selejtnek" tartanának a fogyatékkal élőket (és a többit:nyugdíjast, munkanélkülit, szegényt,....). Ez az ország társadalmilag is a harmadik világbeli országok soraiba süllyeszti magát - szégyen!
    1 2    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Blogleírás

Lehet kicsit más? A hotel, ahol minden vendég egyformán kedves, a gondoskodás öt csillagos és ahol a munkavállalóknak van szükségük akadálymentesítésre.

Blogger

Név:
Életkor:
Foglalkozás:
Érdeklődési kör:
Egyéb:

Keresés

Blogértesítő - HotelHandicap

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés